Nemrég egy elegáns menühöz készítettem háromszínű burgonyapürét köretnek. A piros színt sűrített paradicsomból nyertem egy kis pirítás után, hogy ne legyen olyan vad, savas-nyers íze, a zöldet pedig fagyasztott spenótból, szintén egy kis vízben való főzés után. Jól is sikerült, finom és igen csak dekoratív volt a köret, de maradt bőven a spenótból. Mit kezdjek vele?
Gyerekkoromban az iskolai menzán...brrr... szürkés fehér sűrű lében pár kékes-zöldes pötty, esetenként lisztes cupákos, ragadós rögök. Ilyen első emlékem van a spenótról, nem is ettem meg sokáig. Aztán, amikor az ember cseperedik, kamaszodik, sok olyat kipróbál, amit előtte nem és így kerültem újra szembe a spenóttal. Anyukám finomat tudott főzni és a hozzá készült bundás kenyér vagy zsömle vagy tükörtojás látványnak sem utolsó. Megszerettem.
A mélyzöld gyönyörű alapon, az élénksárga bundás kenyér vagy tükörtojás, a tányér fehér keretében már több, mint fél siker. Ha a falra lehetne akasztani, akkor képként is megállná a helyét, olyan dekoratív. És az ételeknél is, mint mindennél az ember érzékelésének legfontosabb eleme a látvány. Ha ez rendben van, nagy baj nem lehet. Mert a jó dolgok szépek. De fontos is, mert pl. hiába a legfinomabb bor, ha a kis homályos-koszos vastagfalú vizespohárból isszuk vagy egy műanyagból, nem fogunk érezni semmi csuda jót. Vagy példám még a konyak, amit 20-25 éve még feles pohárból dobtunk be (mert persze akkor olyan minőségűt lehetett kapni, amit jobb volt a legrövidebb úton leküldeni), ma meg egy finom, akár nem túl drága konyak is milyen finom költemény' illatokat és érzést áraszt egy szép konyakos pohárból...
De vissza a spenóthoz. A legegyszerűbb ételek egyike. Vízbe a sok püré kevés sóval. Pici olaj, pici liszt, majd pici fokhagyma - ebből pici rántás, bele a picit megfőtt pürébe és kész is. Ici-pici fekete borsot is lehet őrölni bele, hogy emberesebb' legyen. Krémes, könnyed, gyönyörű és finom.
Palacsintába is lehet tekerni, így nagyon finom előétel tud lenni. Arról meg ne is beszéljek, hogy egy finom sülthús mellé... akár friss spenótlevelekből tejszínnel...
Hmmmm... Jó étvágyat!
(Ja és persze spenót azaz parajfőzeléket készítettem belőle.)
