Olvasom, hogy az élelmiszergyártók -már a kifejezés is durva - milyen módszereket alkalmaznak, hogy az általuk gyártott termék rabjává tehessenek. Logikus, így lehet nagy üzletet csinálni. Az viszont durva, hogy hihetetlen mélységű kutatási eredményeket felhasználva "etetnek" minket persze akaratunk ellenére. Ősi ösztöneinket, tudatalatti működésünket kihasználva, mint a zombik vesszük, esszük a termékeket, amire többnyire a "humán takarmány" kifejezés a helyes, ugyanakkor álmodozunk a normális testalkatról és esetenként vásároljuk a fogyókúrás csodaszereket vagy időnként kínozzuk magunkat különféle fogyókúrákkal.
Olvasom, hogy sok alkotóelemből álljon, ami finom akar lenni, megfelelő zsír/szénhidrát/só/cukor arány...stb.. ez még természetes, de, hogy milyen anyagok kerülnek ezekbe az ételekbe, csak, hogy legközelebb is megvegyük, az durva. És már nem csak a nátrium glutamátról van szó.
És olvasom, hogy hagyományos módszerekkel nem is lehet elérni olyan "hiperfinom" ízeket, mint, amit a tudomány kikever. Akkor ez a gasztro-kábítószer kategória?! Kb. az. A természet nem kínál hasonlóan tömény hiperfinomságokat, "csak" finomságokat. Az ember kikutyulta a finomnál is finomabbat azaz a legjobbnál is jobbat. És tényleg kívánja az ember. Én, mint régi KFC-függő ezt tudom. Csak ránézek az "öreg"képére és, mit a zombi, elindulok a legközelebbi egységük felé, ahol megkaphatom az agyamnak ideálisnak tűnő, amúgy hosszabb távon halálos dózisú transzzsír/só/cukor koktélomat.
Na, megyek főzök valami fűrészporízű otthonit...
